az élet az ábrándozás megrontója.
- Most mi a baj?
- Már nem az életem része többé..
- De hát,akkor is szenvedtél. Hisz sosem teljesült volna be ez a szerelem.
- Tudom. De mégis jobb volt..Hogy kapaszkodhattam valamibe. Akkor azért szenvedtem,mert az enyém volt,csak nem tudtam bánni vele. Most pedig azért, mert egyáltalán nem is birtoklom. És soha nem is fogom többé..
Most ülünk és beszélgetünk. Én és a szívem. Néz rám csodálkozó gyermeki tekintettel. Közlöm vele, hogy most először félek. Életemben először nem merek szeretni. És ez fáj.
Belőlem lett az, akiből kitépted hát magad,Holnaptól benned belőlem semmi nem marad!
MIELŐTT MEGKÉRDEZNÉD valakitől , hogy miért nemszeret téged , kérdezd meg magadtól , hogy egyáltalán miért érdekel .
Ne szórakozásból szeress! szeress egy okból! az ok legyen a szerelem.